Egy kosárban gyümölcsök vannak: körte, alma, barack, banán, stb. Ezek a Te személyiségrészeid. Te (az „ÉN”) döntöd el, hogy melyiket veszed ki a kosárból, melyiket eszed meg, melyiket teszed magadévá. Tehát ezzel azt akarom mondani, hogy a személyiség (kosárnyi gyümölcs) voltaképpen a tudat alatt lakozik, merthogy akkor tudatosul (kerül a tudatba) valamilyen személyiségrész (gyümölcs), ha Te („ÉN”) azt úgy akarod, vagyis „ÉN”-ed azt úgy akarja. Tehát, tudom, hogy akaratos vagyok, tudom hogy tehetségem van a kémiához, tudom hogy fizikálisan erős vagyok, tudom hogy szőke a hajam… stb. (Ezek a mondatokat kiegészíteném a  személyiség legáltalánosabban elfogadott definíciójával : Az egyén öröklött és környezeti ...

Van az emberben egy   BELSŐ SZEM , ami figyeli képességeit, tulajdonságait- értéket adó vagy negáló viszonyban van ezekkel. A fontos az, hogy amikor ez a "SZEM" néz, értékel, akkor feltedd magadnak a kérdést:   "EZ AZ ÉN SZEMEM, VAGY VALAKI MÁSÉ, MÁSOKÉ?"

******

A konformistát arról a legegyszerűbb felismerni, hogy igen erős birtokló ösztönei vannak. Mit értek birtokló ösztön alatt? A birtokló ösztönt legegyszerűbben úgy határoznám meg, hogy valamilyen nemű, fajtájú külvilági dologhoz, dolgokhozvaló túlzottan erős kötődés . Ennek az erős kötődésnek legegyszerűbb ismertetőjele az, hogy ha a konformista azt érzi, hogy meg akarják fosztani, károsítani (még akármilyen kis mértékben is) birtoktárgyaitól, túlzott fellépéssel, agresszióval védi birtoktárgyait és szinte mindenre képes károsodása elkerülése végett. Mire következtethetünk ebből?

  A konformista tulajdonát személyiségrészének, énjének képzeli. A személyiség a legáltalánosabb felfogás szerint az egyén ...

Korunk „ divatos személyisége” a nagy energián pörgő, racionális, hatalmas aktivitású, gyors gondolkodású, határozottabb kiállású, durvább, karakánabb típus. Ezzel kapcsolatban egy érdekes evolúcióbiológiai-társadalmi megfigyelésre tettem szert. Ez, a fent említett tulajdonságú embertípus (modern ember) és az aktív habitusú állatok viselkedési és fogyasztási szokásai között fennálló párhuzam.

  Az aktív habitusú állatoknak, hogy fenn tudják tartani vitalitásukat, nagy aktivitásuk miatt több táplálékra van szükségük. Például, a kis testű énekesmadarak nagyon gyors mozgású, aktív kis lények, és ez az életvitel nyilvánvalóan több energiát, ezáltal gyorsabb anyagcserét, több táplálékot igényel.

  Az ...

Deviánsnak azt az egyént nevezem aki a morál fennhatósága alatt éli ki ösztöneit. A konformistával szemben ezt azért tudja megtenni, mert ő nem hódolt be gyermekkorában a szülői akaratnak, de kétségtelen, hogy elnyomták igényoldalát, természetes vágyait. Ebből kifolyólag az nagy energiatöltésre tett szert. Az a különbség a konformista túlenergetizált gyermekkori énjével szemben, hogy a konformista elvesztette a kapcsolatát ezzel a morális hatalmassággal, míg a deviáns  őrzi, ápolja  ezt a lélekrészt és deviáns szertartásai során próbál könnyíteni rajta, vagyis önmagához visszatérni. Nem engedi túlhalmozódni alkalmazkodását magában, hanem a mértékletesség elvei szerint csak annyit vállal magára amennyit ellensúlyozni ...

Véleményem szerint ez a változás a konformista-deviáns átmenetkor érzékelhető a konformista-deviáns-nonkonformisa fejlődési vonalon. Amikor a konformista értékrendje megroppan ráeszmél, hogy csak külső elvárásokból felépített személyiség volt, így figyelme ráterelődik önmagára (mély-énjére) amellyel mindezek után próbálja felvenni a kapcsolatot.  Azt gondolom, erről írja C. G. Jung hogy: „Egy neurózisban szenvedő ember, aki tudja, neurotikus, individuáltabb, mint az, akinek nincs ilyen tudata. Aki környezete számára súlyos terhet jelent, és ezt tudja, individuáltabb, mint az az ember, aki saját lényege felől boldog tudatlanságban él…”

Az egyén életében ez az átmenet, értékválság nem kis szenvedéssel jár. ...

  Lényegében véve mindenkiben van több-kevesebb konformizmus, deviancia, nonkonformizmus. Ezek személyiségrészek és a selfhez való viszonyuk alapján határozhatóak meg. Az hogy ki melyik tipusba sorolható a domináns személyiségrész mutatja meg.

  A deviáns személyiségrész az amelyik fenntartja az „önmagával” (selfjével) a kapcsolatot, a nonkonformista  rész viszont már azonosult vele. A deviáns akkor kapcsolódik önmagához (lelkéhez) amikor deviáns szertartásait éli meg. A normális embernek, véleményem szerint vannak deviáns szertartásai. A lélek Ancsel Éva filozófus szerint az ember szenvedő része. Ha a szenvedő részeddel ápolod a kapcsolatot, akkor a lelkeddel- Isteni elemeddel állsz kapcsolatban.

  Ez a kapcsolat egyfajta ...

A KONFORMISTA

Konformistának azt az egyént nevezem aki már gyermekkorában behódolt a szülői akaratnak ezzel leválasztva magáról a saját igényeit. Amikor is a szülő megtörte a gyermeke akaratát és rákényszerítette saját akaratát a fiatal behódolva, az évek előrehaladtával elfeledte saját igényeit, álmait, vágyait. Belőle alakult ki felnőtt korára konformista, aki ahogy gyermekkorában alkalmazkodott és sajátjáévá tette a szülői akaratot felnőtt korára ugyanúgy viszonyul a társadalmi szabályokhoz. Alkalmazkodik hozzájuk kényszeresen is, aláveti magát elvtelenül azoknak mint annak idején a szülői akaratnak. A konformista dühöt érez saját legbelső, legmélyebb vágyai iránt mivel ezeket „megalázta” magában ...

PET palack

(Miért dobják az emberek a Pet palackot a  sárga kukába?)

  Lehet ez egy konform szokás, vagy egy tényleges környezettudatos aktus. Minden esetre érdekes ha megvizsgáljuk, egy kis elvonatkoztatás segítségével ennek az aktusnak a jövőjét.

  Valószínűleg a jövő embere, ha még lakható lesz a Föld, talán már nem is fogja tudni miért, egy a többi szeméttől külön gyűjtőbe dobja ki a palackot. Ez az cselekedet mintegy rítussá válik. Tehát, mindig ugyanúgy, ugyanolyan sorrendben végbemenő cselekvéssorozatról van szó. Ha meg ez egy általános normává válik akkor már intézményről beszélünk. Ilyen pl. a kézfogás intézménye: szükségszerű, következetes cselekménysorozat aminek a jelentése: ...

  Véleményem szerint egy csoport annál hatékonyabban tudja betölteni feladatát minél fejlettebb a csoport kollektív tudattalanja. Minél jobban ismerik a csoporttagok egymás személyiségtulajdonságait, teljesítőképességük milyenségét, és ezen tulajdonságok pozitív, negatív részeivel tisztában vannak és elfogadják, tolerálják azokat annál nagyobb az esély a csoport harmonikus, összehangolt működésére.

  A csoport kollektív tudattalanján az egységtudatot értem, vagyis azt hogy a csoportmunka közben az egyén „kikapcsolja” saját önös érdekeit, és egy olyan tudati szférába kerül amikor is a dolgok, történések mintegy maguktól mennek végbe . Ez olyan mint egy jól beolajozott, karbantartott motor ahol nincs ...